törpegém

Hazai elterjedés
Általánosan elterjedt, az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúli-dombság vizes élőhelyeinek jelentős részén valószínűsíthető a fészkelése. Hiányzik az Alföld szárazabb vidékeiről, így a Homokhátság és a Nyírség nagy részéről, illetve az alföldi nagy kiterjedésű szántók és erdők vidékéről. A Dunántúli- és az Északi-középhegység területén csak helyenként valószínűsíthető a fészkelése. Mocsarak, lápok, tavak, halastavak, víztározók, holtágak és csatornák nádasában, nádszegélyében fészkel. Kisebb kiterjedésű vizes élőhelyek nádasában is költ. Városi környezetben is megtelepedhet. A modellszámítások szerint előnyben részesíti az állóvizeket és azokat a vizes élőhelyeket, ahol lágyszárú növények alkotják a vegetáció nagy részét.

Időbeli előfordulás
Jellemzően április közepétől érkeznek, és szeptember végéig, október elejéig elvonulnak. A legkorábbi hazai észlelése április 1-jén, a legkésőbbi pedig január 23-án történt. A felmérések szerint a revírfoglalás már április végén elkezdődik, a fészkelés és a fiókanevelés május közepe és augusztus közepe között zajlik. Április közepétől elkezdheti a tojásrakást, de jellemzően május 10. – július 20. között találták tojásos fészkeit.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Rejtett életmódja miatt állományának méretét nehéz becsülni. Állományát az 1990-es évek első felében 3500–6000, 1995–2002 között 4000–6000, a 2014–2018 között statisztikai alapokon végzett becsléssel 6000–7000 párra becsülték. A Hortobágyon 1997–1999 között 270–290 pár költött. A Kis-Balatonon 2017-ben minimum 40–60 pár költését feltételezték. Tabdi mellett a 7,5 ha-os Pék-tavon 2019-ben négy fészkét találták meg, de állományát hat párra becsülték. A gátéri Fehér-tó szélén egy 4,3 hektáros, benádasodott artézikút-kifolyónál 1988-ban öt fészkét találták.

Természetvédelem
A csatornapartokon a költési időben végzett nádirtás miatt a törpegém egyes állományai valószínűleg érzékeny veszteségeket szenvedtek, ezért a csatornák karbantartását a költési időszakon kívül kell elvégezni. Fészkelése a nádaratás során érintetlenül hagyott nádfoltokkal, vagy a nádas legeltetése során az érintetlen, legeltetésből kizárt területekkel, vagy a mérsékelten legeltetett nádfoltokkal biztosítható. Fontos a vízmegőrzés, amellyel mind a fészkelő-, mind a táplálkozóhelyét biztosítani lehet. Ismertek légvezetéknek ütközött egyedek, az ilyen balesetek földkábelesítéssel teljesen megszüntethetők, vagy madáreltérítők alkalmazásával mérsékelhetők.

Forrás: Pigniczki Cs. 2022. Törpegém. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 329–330.